256 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, amikor Szibériában leégett egy Belgium méretű terület
A spanyol kutatók szerint minél nagyobb a globális felmelegedés, annál nagyobb és pusztítóbb tüzekkel kell számolni Szibériában.
A spanyol kutatók szerint minél nagyobb a globális felmelegedés, annál nagyobb és pusztítóbb tüzekkel kell számolni Szibériában.
Minél melegebb van, annál kevesebben utazhatnak ugyanazon a gépen biztonságosan.
Az előző évszázadban a fényképészet volt az egyik legnagyobb felvevő ipara a szürke nemesfémnek, mára azonban drasztikusan átalakult az ezüst keresleti oldala, és főleg a nyomtatott áramkörök és a napelemcellák gyártása során vált kiemelkedően fontos alapanyaggá.
Az ENSZ szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéretekből alig valósítottak meg valamit az országok, emiatt a 1,5 Celsius-fokos határ tartására minimáls esélyünk maradt.
Nagy metánkibocsátó forrásokat azonosított a Földön a NASA egy új, a Nemzetközi Űrállomáson július óta működő műszere, amelyet pedig nem is erre a célra fejlesztettek – közölte az amerikai űrkutatási hivatal.
Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – ez derül ki a Gallup intézet nemzetközi felmérésének eredményeiből.
A PwC új elemzése szerint a dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a 2000 óta elért globális átlag.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.
Nyáron több közéleti téma iránt is hirtelen megnőtt – majd például a katás adózással kapcsolatban ugyanolyan gyorsan alább is hagyott – az érdeklődés. De a Google legfrissebb adatai alapján úgy tűnik, még a rezsicsökkentés csökkentésének mindenkit érintő kérdése sem foglalkoztatta idén annyira a magyarokat, mint a klímaváltozás.
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
375 közösségi profil több mint 2000 bejegyzését elemezték a szakemberek, hogy kiderüljön, mennyire foglalkoznak a klímaváltozással a legnagyobb szennyezők: az autógyártók, az olajipari vállalatok vagy épp a légitársaságok. Az eredmény elszomorító.
A Yale Egyetem kutatói egy olcsó és szerintük megvalósítható módszert találtak ki arra, miként lehetne „visszafagyasztani” a sarki jeget.
Egy friss felmérés szerint a fiatalok csaknem negyede fél gyermeket vállalni a klímaválság miatt.
Mi ad okot az optimizmusra és mi a pesszimizmusra a hazai fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban? Hogy lesz egy idegenforgalmi közgazdászból treehugger, és hogy látja, elég lesz-e amit most teszünk, és ha nem, mennyi időnk van és mit kellene jobban csinálnunk? A fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében, Hankó Gergely természetvédelmi mérnökkel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A kutatók arra kíváncsiak, vajon eléri-e azt a pontot a Déli-óceán, amikor már nem tud több szén-dioxidot elnyelni.
Kínában a hőhullám június 13-án kezdődött, és hivatalosan még augusztus 30-án sem ért véget. Az idei a legnagyobb a mérések 1961-es kezdete óta.
Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami kedvező az őszi belföldi turizmus számára és kitolja a fűtési időszak kezdetét, de káros hatással lehet a lombhullató erdőkre – írja elemzésében Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus.
Noha a kockázat egyelőre alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani – mondják a kutatók.
Ausztrália parlamentje csütörtökön elfogadta az arról szóló törvényt, hogy 2030-ra 43 százalékkal, 2050-re nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátást.